Pető Gabriella-Az Élet szép...

A gyermekkori asztma                                                                                                             

 

Az asztma a légutak idült gyulladásos megbetegedése, melynek kialakulásában számos tényező is szerepet játszik. Az érzékenységet mutató egyénekben a gyulladás ismétlődő nehézlégzéses epizódokat, légzési zavart, mellkasi szorító érzést hoz létre, ehhez köhögés csatlakozik, mely leggyakrabban éjjel vagy korán reggel jelentkezik. Alapvetően kétféle asztmát különböztetünk meg: az allergiás alapon kialakuló ill. az allergiás háttér nélkül kialakuló asztmát. A háttér ugyan különbözik, de a tünetek ugyanolyanok.  Fontos szerepe van a hajlamnak is (a genetikának), több vizsgálat is igazolta, hogy ahol a családban a felmenők és/vagy oldalági rokonok között asztma fordult elő, ott gyakrabban tapasztalni asztmát már gyermekkorban.

Az asztma ma a leggyakoribb gondozást igénylő idült gyermekkori megbetegedés. Évről évre egyre nagyobb számú kis beteg kerül gondozásba ezen betegség miatt.  A fejlett országokban 7-27 %-ra becsülik az előfordulási gyakoriságát, Magyarországon pontos adataink nincsenek.

Tünetek: a fennálló gyulladás következtében a kis-és nagy hörgők fala megvastagszik, ezáltal szűkítve a levegő áramlásának útját. Mindemellett a hörgőkben megnövekszik a termelődő nyák mennyisége is, ami tovább rontja az amúgy is nehézzé váló légzést. Emiatt a következő tünetek tapasztalhatóak:

- száraz, fojtó köhögés

Ezek a tünetek fiatalabb gyermekeknél, kisdedeknél gyakran és elsősorban vírusfertőzést követően lépnek fel.

Az asztmás tünetek kialakulásában és fenntartásában biztosan szerepe van:

-          a passzív dohányzásnak

-          egyes légszennyezési tényezőknek (nitrogén-dioxid, diesel autók kipufogó gázainak)

-          meteorológiai változásoknak

-          stressznek

-          cirkadián ritmusnak (a légutak hajnal 2 és 4 között a legszűkebbek)

A kórelőzmény (anamnézis) alapos felvétele után kiterjedt fizikális vizsgálatnak kell következnie. Allergia teszt csak bizonyos életkor felett végezhető el biztonsággal, viszont az allergiát feltételezetten okozó tényezőket ki kell deríteni: ezek lehetnek ételallergiát okozó faktorok, pollenek, melegvérű haszon-és hobbiállatok szőre,  háziporatka, penész.

5-6 éves kortól az ún. légzésfunkciós vizsgálat képezi a diagnózis alapját. Ezzel a vizsgálattal a légutak beszűkülését, a kapacitás csökkenését lehet kimutatni, ami az asztmásokra általában jellemző. Ez a vizsgálat a spirometria, melynek több fajtája is létezik. Általában gyermek tüdőgyógyászati szakrendelőkben végzik.

Az első megbetegedés kapcsán fontos a mellkas röntgen- vizsgálata is, később az esetlegesen fellépő szövődmények (fertőzések) igazolása miatt jön szóba, valamint az állapot követésére.

Tekintettel arra, hogy az asztma a légutak gyulladásos eredetű, szűkülettel járó megbetegedése, a kezelésnek is ezekre kell összpontosulnia.

-          gyulladáscsökkentő kezelés (szteroid elsősorban belégzett, valamint ún. kromoglykát -rágótabletták formájában)

-          a légúti szűkület megszüntetése (elsősorban helyi (belégzett) hörgőtágítók adása)

-          kiváltó allergének esetén az allergén kerülése

-          vírusfertőzések megelőzése

Kiegészítő kezelések, melyek az állapot, az életminőség javítását célozzák meg:

-          sóbarlang

-          gyógyúszás

-          pre-és probiotikumok

-          kiegyensúlyozott étrend (sok gyümölcs és zöldség fogyasztása)

 

A beteg rendszeres ellenőrzése a szakrendelő és a házi gyermekorvos együttes feladata, melynek komoly részét képezi a beteg (a szülő) által vezetett tüneti napló is. Megfelelő együttműködéssel akár hosszan tartó tünet-és panaszmentes állapot is elérhető.

 

 2012-04-09                                                                          Dr. Pető Gabriella

                                                                                                 házi gyermekorvos