Pető Gabriella-Az Élet szép...

Jogszabályi háttér: 

47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet

az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről

A folyamatos egészségügyi ellátás szervezésének szakmai elvei

3. § (1) Az életet, az egészséget hevenyen veszélyeztető megbetegedés, továbbá a beteg állapotromlásának időben történő megelőzésére, illetve ellátására a mentőszolgálatok, valamint - ideértve a fekvőbeteg-ellátáson kívüli és az annak keretében szervezett ügyeleti ellátást is - az egészségügyi közszolgáltatónál sürgősségi betegellátó és betegfelügyeleti rendszer működik...

4. § (1) A sürgősségi betegellátó rendszer az egészségügyi ellátórendszer azon szervezeti egységeiből áll, amelyeket a beteg heveny tünete, hirtelen fellépő fájdalma, illetve egészségromlása miatt távközlési eszköz útján vagy személyesen felkereshet és elsődleges ellátásban részesül ideértve, ha az alapellátási ügyelet az otthonában, illetve a tartózkodási helyén látja el a beteget. A sürgősségi betegellátó rendszer fekvőbeteg-ellátáson kívül szervezett formája a mentés is...

Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás

15. § (1)¹⁸ A háziorvosi, házi gyermekorvosi (a továbbiakban együtt: háziorvosi) feladatok rendelési időn kívüli ellátására ügyeleti szolgálatot kell szervezni, illetve azt központi ügyelet útján kell ellátni.

(2) Ügyeleti szolgálat a háziorvosoknak a sürgős - a következő rendelési időig nem halasztható - orvosi tevékenységek elvégzése céljából szervezett szolgálata.

Hasznos fogalmak:

Az ügyelet célja, alapvető feladata: a sürgős szükség miatt jelentkező betegek ellátása. Az osztályos hátterű ügyeleteknél ez kiegészül a normál munkaidőn kívül eső ütemezett ellátások nyújtásával (injekciók, infúziók beadása, stb.) és a betegek állapotának rutin ellenőrzésével („esti vizit”).

Az ügyeleti rendszer a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben az egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja.

Az ügyeleti ellátás célja az egészségügyi szolgáltatók napi munkarend szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig a beteg vizsgálata, egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő sürgősségi beutalása, valamint a külön jogszabályokban meghatározott eljárásokban való részvétel.

Sürgős szükség

Olyan, hirtelen fellépő egészségi állapotváltozás, amely esetében az azonnali egészségügyi ellátás elmaradása

§  közvetlen életveszélyt, vagy beavatkozás nélkül ahhoz vezető állapotromlást, vagy

§  súlyos vagy maradandó egészségkárosodást vagy

§  társadalmilag tűrhetetlennek minősített, tartós fájdalmat okoz.

(forrás: http://fogalomtar.eski.hu/index.php/%C3%9Cgyelet) 

Hogy miért is fontos tisztázni a fent leírtakat?

A 10 év területi központi ügyeleten eltöltött idő során tapasztaltam, hogy  az esetek túlnyomó többségében nem a jogszabályi elvek érvényesülnek a gyakorlatban...

Sokszor több napos, akár hetes panasszal fordulnak hozzánk, aminek a kivizsgálása elsősorban háziorvosi feladat. Néhány órája kezdődött enyhe légúti panasszal, akár mérsékelt lázzal is várhatunk (1-2 napot) a következő rendelésig. A házipatikában kell, hogy legyenek a tünetek mérséklésére szolgáló készítmények. (lásd: http://www.petogabi.hu/cikkek/orvosi-tanacsok/mi-legyen-a-hazipatikaban-.html)

Ha valóban biztosra akarunk menni, hogy mégis mikor keressük fel az ügyeleti szolgálatot, segítségként az alábbi összefoglalót ajánlom:

http://www.hgye.hu/iranyelvek/mikor-forduljunk-surgosseggel-gyermekgyogyaszati-ellatashoz-ugyelethez/